A szennalevél szennozid, valamint az erdei mályva levél poliszacharid hatóanyagai segítenek a bélmozgás serkentésében. Ez különösen hasznos azok számára, akiknek természetesen lassú a bélmozgása, emiatt ritka a székletürítése. A két gyógynövény együttes fogyasztása akkor is hasznos lehet, ha valaki például diéta vagy a szervezet méregtelenítése érdekében gyorsítani szeretné a salakanyagok eltávolítását. ⇒ Részletes tájékoztató a terméken megjelenő egészséggel kapcsolatos állításokról.
A termék 9,9 mg hashajtó hatású szennozid-B hatóanyagot tartalmaz, amely Magyarországon az étrend-kiegészítőkben alkalmazható maximális mennyiség. (Hashajtó gyógyszerekben 10-30 mg szennozid-B hatóanyag megengedett az Európai Gyógyszerügynökség Gyógynövény Szakbizottsága ajánlása alapján, ennek megfelelően lesz erősebb a hatás is.)
A termék fogyasztása legfeljebb egy hétig ajánlott folyamatosan! Az egyhetes kúra után javasoljuk a kizárólag mályvalevelet tartalmazó Erdei mályva levél étrend-kiegészítő gyógynövénykapszulánk, vagy PuddinGo! termékeink alkalmazását, amelyel már 4 éves kortól, valamint terhesség és szoptatás alatt is folyamatosan fogyaszthatók!
A szenna hatóanyagai, a szennozidok a bélben átalakulnak, majd a képződő vegyületek a bélfal simaizmaira hatva fokozzák a bélmozgásokat, csökkentik a bélnyálkahártya vizfelszívó-képességét, ezzel lazítva a székletet. Mindezek eredményeként a bélmozgás gyorsul, a béltartalom gyorsabban áthalad a bélrendszeren.
Idős korban a bélműködés renyhébb, és a bélreflexek lassulása, valamint az elfogyasztott élelem mennyiségének csökkenése miatt a székletürítés ritkábbá válik. Egy Finnországban végzett klinikai vizsgálatban idősek részvételével tanulmányozták a széklettömeg-növelő (rosttartalmú) hashajtóval kombinált szenna hatását egy gyakran használt hashajtó hatóanyaggal, a laktulózzal összehasonlítva. Azt találták, hogy a szennatartalmú készítményt szedőknél gyakoribb volt a székletürítés (Kinnunen). Egy másik modern (véletlen besorolásos, palcebokontrollos, kettős vak) észak-írországi kutatásban is az előző két kezelést hasonlították össze, és megállapították, hogy nemcsak a székelési gyakoriságot javította jobban a szennát is tartalmazó készítmény, hanem egyúttal a székletürítés kisebb erőfeszítéssel is járt (Passmore).
Egy USA-ban végzett vizsgálatban azt tanulmányozták, hogy a rosttartalmú hashajtók kiegészítésére adott szenna hogyan befolyásolja a kezelés hatásosságát. A résztvevők egy része útifűmagot, mások szennával kiegészített útifűmagot kaptak. A szennával kiegészített kezelés lazább és gyakoribb székletet eredményezett, mint az önmagában alkalmazott rost (Marlett).
Japánban szintén modern kutatási módszerekkel vizsgálták a szenna hatását, egyrészt placebóval, vagyis hatóanyag nélküli készítménnyel, másrészt egy ozmotikusan ható hashajtóval, a magnézium-oxiddal hasonlították össze. Mindkét székletlazító kezelés jelentősen gyorsította a bélmozgást (Morishita). A szenna egy másik vizsgálatban a széles körben használt hashajtó hatóanyaggal, a nátrium-pikoszulfáttal is egyenrangú hatásosságúnak bizonyult (MacLennan).
Az erdei mályva vízoldható poliszacharid hatóanyagai megkötik a széklet víztartalmát, ezzel lágyítják azt. A poliszacharidok emellett a bélnyálkahártya felszínét is síkosítják, így a széklet könnyebben tud távozni ürítéskor. Bár önmagában enyhébb hatású, mint a szenna és a kutyabenge, nagy előnye, hogy nem szokik hozzá a szervezet, így korlátlan ideig alkalmazható (Elsagh).
Az erdei mályva egészséges székletürítésre gyakorolt pozitív hatását placebokontrollos klinikai kutatásban is megerősítették. A 203 részvevővel végzett vizsgálatban 18 és 65 év közötti személyek vettek részt. A kutatás négy hétig tartott, de már ez első héten másfélszeresére nőtt a székletürítések száma a mályvalevelet fogyasztóknál, a negyedik hét végére pedig további javulást mértek. A nehezen üríthető kemény széklet előfordulása a kísérlet végén felére csökkent. A résztvevők 81 százaléka arról számolt be, hogy lágyabb lett a széklete. 76 százalékuk ítélte meg úgy, hogy a mályvalevél hatására kevésbé kellett erőlködniük a székletürítés közben (Elsagh).
Az emésztőrendszer megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra. A bélbaktériumok képesek feldolgozni olyan tápanyagokat, melyeket az emésztőrendszerünk nem tud lebontani. Ezek az anyagok tápanyagként szolgálnak a hasznos bélbaktériumainknak. A mályvafélék egyes hatóanyagai is ezek közé tartoznak (Cardona, Batiha).
Fogyasztása ellenjavallt meglévő emésztőrendszeri fekélyek és gyulladások, bélelzáródás és -szűkület, ismeretlen eredetű hasi fájdalom és elektrolit-háztartási zavar esetén.
Az alexandriai szenna gyomor- és bélirritáló hatása miatt súlyosbíthatja a fent említett betegségek tüneteit, így fogyasztása ellenjavallt ezekben az esetekben (Knoess).
Nem javasolt együtt alkalmazni szívglikozidokkal, édesgyökérrel, illetve növényi vagy szintetikus vizelet- és hashajtókkal.
Kutatások alapján az alexandriai szenna levél növelheti az egyes szívglikozid-tartalmú gyógyszerek kedvezőtlen hatását. Vizelethajtó gyógynövényekkel (pl. zsurlóval) és igazi édesgyökérrel történő egyidejű fogyasztása növelheti a kálium kiürülését a szervezetből. A szennalevélben található hashajtó hatású hidroxiantracén-glikozid növelheti más hashajtó hatású anyagok hatását (Xing, Knoess).
Alkalmazásakor átmeneti emésztőrendszeri panaszok (puffadás, hasmenés) jelentkezhetnek.
Az alexandriai szenna fogyasztásának leginkább számottevő mellékhatása az emésztőrendszeri panaszok megjelenése. Ilyen panaszok esetén javasolt a napi adag, vagy az alkalmazás gyakoriságának csökkentése. A mályvalevéllel végzett vizsgálatok egyike sem utal arra, hogy mellékhatások jelennének meg a megadott adagolás mellett (Coskun, Passmore, Langmead, Knoess, Widy-Tyszkiewicz).
Legfeljebb egy hétig fogyasztható folyamatosan!
Az alexandriai szenna hosszútávú alkalmazása káros hatásokkal járhat. Ilyen lehet például a hasmenés, melynek következménye a folyadék- és elektrolitveszteség és ezáltal az elektrolit-háztartás egyensúlyának felborulása. Ezen felül hidroxiantracén hatóanyagai túlzott fogyasztás esetén májkárosító hatásúak lehetnek. A huzamosabb ideig történő fogyasztás hozzászokást is okozhat. A mályvalevéllel végzett vizsgálatok egyike sem utal biztonsági aggályokra. Egy klinikai vizsgálat során a mályvalevél kivonat napi 1 g-os adagban 4 hétig fogyasztva nem okozott mellékhatásokat (Knoess, Widy-Tyszkiewicz, Vanderperren, Haoudar, Elsagh).
12 éves kor alatt, valamint a terhesség és a szoptatás időszakában fogyasztása nem ajánlott!
A termék alkalmazását 12 éves kor alatt nem ajánljuk a napi adagban található hidroxiantracén-glikozid mennyisége miatt.
A számos klinikai és megfigyeléses vizsgálat ellenére eddig sem a várandósság, sem pedig a szoptatás alatt nem igazolták az alexandriai szenna negatív hatásait. Ugyanakkor a rendszeres bélmozgás fenntartására és a székrekedés kezelésére elsőként más, alacsonyabb kockázattal járó kezeléseket ajánlott végezni, mint például az életmód-változtatás, az étrend módosítása, vagy a széklet tömegét növelő készítmények használata (Knoess).
A felsorolt lehetséges mellékhatásokon, kölcsönhatásokon és ellenjavallatokon kívül a tudomány mai állása szerint nem ismert más jelentős kockázat az alexandriai szenna és az erdei mályva levél fogyasztásával kapcsolatban.
Étrend-kiegészítők kötelező figyelmeztetései
Fogyasztása nem helyettesíti a változatos, kiegyensúlyozott étrendet és az egészséges életmódot.
A napi ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje túl!
Kisgyermekek elől elzárva tartandó!
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) által notifikált termék. Notifikációs szám: 32474/2023
Folyadékban elkeverve ► A kapszulák tartalma elkeverhető akár hideg vízben is, vagy bármilyen más folyadékban (pl. méz, üdítő, turmix, shake, joghurt, olaj stb.)
BEVIZSGÁLT, KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ GYÓGYNÖVÉNYBŐL